|
Élethelyzet: Nyugdíjas kor
A nyugdíjas korral megváltozik az életünk
A munkában
eltöltött évtizedek után mindenkinek az életében elérkezik a visszavonulás, a
pihenés időszaka. A nyugdíjas kor elérése után átalakul a mindennapi életünk.
Megváltozik az értékrendünk, magatartásunk. Fontosabbá válik a család, sokan
elkezdik jobban keresni a kapcsolatot rokonaikkal, barátaikkal, volt
munkatársaikkal.
Mindenki hasznosan akarja eltölteni azt az időt, aminek
szinte mindig szűkében volt. Sokan kezdenek el háziállatot tartani, kirándulni,
sétálni, vagy éppen többet olvasni. De vannak olyanok is, akik a nyugdíjas kor
elérése után is aktív munkavállalók maradnak, nyugdíjuk mellett részmunkaidőben
visszajárnak munkahelyükre, vagy megragadják az alkalmat és belevágnak régóta
tervezett vállalkozásukba.
Megváltozik az anyagi helyzetünk
Egyelőre sokak számára az állandó anyagi nehézségek nem teszik lehetővé,
hogy idejében elkezdjenek gondoskodni jövőbeli nyugdíjuk kiegészítéséről. Az
egyéni takarékoskodás, pénzgyűjtés, illetve a nyugdíj melletti munkavállalás
reménye ma még mindig lényegesen vonzóbb, mint az időben megkötött
nyugdíjbiztosítás, vagy a csatlakozás valamelyik nyugdíjpénztárhoz,
egészségpénztárhoz.
Ez azonban csak keveseknek sikerül. A tapasztalatok
azt mutatják, hogy a legtöbb ember, akik így gondolkodik, életének utolsó
szakaszában drasztikus anyagi romlással, esetenként súlyosan megváltozó
lakáskörülményekkel számolhat. Ami minden nyugdíjasban közös
A „friss nyugdíjasok”
életében az első 5-10 év kritikus időszak: ekkor kell kialakítaniuk új
életformájukat, ekkor kell alkalmazkodniuk a szerényebb életfeltételekhez,
illetve – ha van rá mód – olyan jövedelemforrást, munkahelyet keresniük, amivel
még néhány évig kiegészíthetik nyugdíjukat.
A nyugdíjasok életritmusát,
napi időbeosztását és anyagi helyzetét alapvetően meghatározza, hogy
folytatnak-e valamilyen jövedelemkiegészítő tevékenységet. Ez ugyanis nemcsak,
hogy jelentősen hozzájárulhat a produktív élet meghosszabbításához, de sok
esetben az anyagi helyzet javulását is eredményezi. A kutatások eredményei
szerint a nyugdíjasok elsősorban gyermekeik jövője és egészsége, valamint saját
egészségük, és megélhetésük miatt aggódnak a legjobban.
Az aktív élet
sokat segíthet
A nyugdíj mellett végzett könnyű, részidős munka nem
teremt luxus életkörülményeket, de nagyban hozzájárulhat az anyagiakkal
kapcsolatos szorongások oldásához.
Bár az egyéni életutak eltérnek, egy
dologban szinte minden nyugdíjas közös. Az elért társadalmi és vagyoni helyzet
megőrzése mellett, az utódok, és az unokák segítése válik a legfontosabbá. És
sokan nem csak az idejüket szeretnék a családjuknak és unokáiknak szentelni,
hanem anyagi támogatást is szeretnének nyújtani. Ehhez azonban az első lépés,
hogy önmagunk számára teremtsük meg a biztos anyagi körülményeket. Mit
tegyünk? Készítsünk pénzügyi tervet
Először is, megváltozott anyagi
lehetőségeink figyelembevételével készítsünk pénzügyi tervet. Ebben tüntessük
fel bevételeinket, kiadásainkat. Kezdjük a becsléssel. Próbáljuk meg felmérni,
hogy mennyivel költhetünk kevesebbet nyugdíjasként, mint amikor még aktív
keresők voltunk.
Gondoljuk végig, hogy miként kell átalakítanunk
vásárlási, költekezési szokásainkat. Nem túl vidám feladat, de készítsük el
azoknak a dolgoknak a listáját, amiket már nem engedhetünk meg (olyan gyakran)
magunknak. Ezekre különítsük el bevételeink egy részét. Így rendszeres
takarékoskodással ezekről sem kell lemondanunk.
Váratlan kiadások,
plusz jövedelem
Határozzuk meg, hogy milyen plusz jövedelemre
tehetünk szert, és ez mekkora összeget jelent (és milyen gyakorisággal). Vegyük
sorra, milyen rendszeres kiadásaink vannak, mennyit költünk számlákra, fűtésre,
élelmiszerre, ruházkodásra.
Ha módunkban áll, különítsünk el egy nagyobb
összeget a váratlan kiadásokra. Ilyen lehet egy hosszabb betegség, vagy akár egy
váratlan műtét. Kezdjük el nyilvántartani kiadásainkat, még a legapróbbakat is.
Ezek a kicsi kiadások kerülnek hosszú távon igazán sokba, ahogy a közmondás is
mondja, "sok kicsi sokra megy". Csökkentsük a kockázatokat
Amennyiben rendelkezünk
megtakarításokkal, abban csökkentsük a kockázatosabb befektetési formák arányát.
Felhalmozott megtakarításunkat igyekezzünk biztonságosabb befektetésekbe
helyezni. Elsősorban állampapírba – és amennyiben lehetőség van rá – ingatlanba.
Vásároljunk vállalati kötvényeket, ha értünk hozzá, és szeretjük, régiségeket,
műkincseket. Olyasmiket, aminek nem csak mi, hanem gyerekeink, és unokáink is
hasznát láthatják.
Ha kell, módosítsuk a költségvetést!
Természetesen előfordulhat, hogy rosszul mérjük fel pénzügyi
kiadásainkat, bevételeinket. De történhet olyan esemény is, amelyre nem
számítunk (ennek hatásait csökkentik a „váratlan helyzetekre” félretett
megtakarítások.), és arra kényszülhetünk, hogy átalakítsuk pénzügyi tervünket.
Ez ne vegye el a kedvünket attól, hogy új tervet készítsünk! A pénzügyi
nyilvántartás, és a tervszerű költekezés nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy
mérsékeljük kiadásainkat.
A legfontosabb: idejében kezdjünk el
takarékoskodni
A kiegyensúlyozott, boldog nyugdíjas kor egyik
legfontosabb feltétele az anyagi biztonság. Ez pedig már csak a legritkább
esetben teremthető meg öregkorban, erre fiatalon kell előkészülni. Ma már nekünk
kell idejében elkezdeni gondoskodni önmagunkról, és családunkról is.
Nem minden a jó állás Amíg régen azt hallottuk, hogy
tanuljunk, szerezzünk jó állást, menjünk magas jövedelemmel nyugdíjba, és majd a
társadalom, a vállalat eltart, gondoskodik rólunk, addig ez a világ változásával
megszűnt. Ma már nem számíthatunk arra, hogy öregkorunkban majd az „állami”
nyugdíjból fogunk megélni.
Mindenkinek meg kell tanulnia, hogy csakis
önmaga teremtheti meg anyagi függetlenségét, gondtalan nyugdíjas éveit. Ehhez
pedig elengedhetetlen, hogy már fiatal korban ébresztőt fújjunk, és elkezdjünk
takarékoskodni öregkorunkra, belépjünk valamelyik nyugdíjpénztárba. |
|